2009. szeptember 14., hétfő

Ne lopj!

Te nem számolod, már én sem. Pedig hidd el érdemes lenne! Sokszor történik úgy, hogy észre sem veszed. Lassan már én is megszokom a könnyedén elejtett, s rejtve rejtett kacér kétely keresztjét. Tudd, hogy nem kell így történnie! Mi túl finomak vagyunk ahhoz, hogy engedjünk egymásnak. Vagy leginkább gyávák. Közhelyekkel vagdalkozó, angyalbőrbe csúsztatott ébredni vadul vágyó lelkünk csak meredten kémlel párás szemünkön át. S megrögzötten lopjuk mások zamatát...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése