2012. április 7., szombat

7. emelet

Mélyen tisztelt lakó,
az mégsem tartható,
hogy ön él, én meg nem
ezért meg kell intenem!

Teli tömött hamutáljuk
egyre jobban utáljuk,
fröccseik még csak-csak
de koccintást ne haljak!

Bérlői is piszkos lények,
folyton hangosan kefélnek
cipőt vagy padlót ordítva,
még az ajtó sincs ráfordítva!

Ha leszáll az éj én aludnák,
pihentem bár a magyarórán,
ezért önhöz fel sem érhetek,
egy emelettel lejjebb ébredek.

Arra, hogy zúg a ház,
üvöltöznek hajnaltájt,
a lépcsőház is hangos,
a folyosó meg gangos!

Elég ebből, ha mondom!
Más is tisztelettel horkol,
csipeszt akaszt az orrára,
reggel meg ugrál tv-tornára!

Mi itt már akkor így éltünk,
amikor dicső Kádár vezérünk
a magukfajta sihedereket
lajtoskocsival kergetett.

Ezért, ha kell feljelentem,
az adósokat önre engedem,
így megtanulja mi az illem
hogyan éljen 40 négyzetméteren!

ui.: 

Tudom honnan való, de nem hagyom
hogy mélyen tisztelt édesanyja elaltasson!!!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése