2010. július 7., szerda

aztán?!

...aztán eljöttél hozzám. Nem pont akkor, amikor érkezésed megjósoltuk, hanem valamivel előbb kopogtattál.

Én beengedtelek, s jól megnéztelek.
Halványsárgán, de éreztelek.
Te ültél, én nevettem.
Indultál, maradásra intettek bennem.

Csak nem mondtam ki, mert nem akartam.
Hozzád érni vágytam zavartan!
Mégsem tettem. Elengedtem.
Előtted könnyen, játékos fejemből nehezebben.

Tán nem értettem, mit sugallsz;
pajkos eszmélet mindent összekavar.
Elemzi csak a továbbállt pillanatot
Lenni nem mer; neki ez adatott...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése