2012. február 9., csütörtök

Meseleves

Ha sokat mondják még elhiszed
hogy lehetnél te is az az egy
ki mások kezéből lakva jól
másképp érez huncutságból

hahotázik ha félre gondol
a kályhán ülve is felfázik
pontos pillanatok kárán
látja csak tündérnek a sárkányt

Fejek között szövődik ármány
izzadtság gyújt együgyűben lámpást
hogy keverje habosra meselevesét
fakanállal fejezze ki teremtő erejét

Bár a hab ide mégsem lehet elég
családodnak a krémes leves is kevés
apa kérne még de öcsinek is kell
marad hát korgó gyomor-jóllakott fej

Mutass szép mosolyt ha fiad eszik
tudakolni a szomszédok sem merik
hogy mit főztél a halványsárga lébe
csak látják benne az erőt mi éltet

Baj nem érhet megsúgta egy tévés
ott volt a recept is a híradó végén
hogy minden levest pont úgy csinálj
ahogy azt napról napra bemondják.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése