2012. február 12., vasárnap

Mentség

Hadd dőljek le melléd
szándékon vett mentség
hogy ne harangozzon fel
holmi agyonmormolt kell

Rég szöktettél sóhajjal
legutóbb veled a hajnal
járt pozsgásan ordibált
ő is csak egy ósdi báb...

Fordítva varrt vatta-fül
tölti ki a maradék űrt
hogy szédítőbben szoríts
ha ájulnék nagyon sírj!

Aztán hagyj el mentség
látogasd csak más testét
míg újra nem nyitsz rám
fogadnék pár új hívást

Izgalmast és kölcsönkérőst
Levesest vagy főétkezőst
Barátilag be-betérőst
Életemről érdeklődőst

Kik mind azért keresnek
mert nekik én lehetek te
menjünk ezért mi ketten
kezet fogni az Istennel.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése