Huzat

Jöjj egy utolsó táncra vélem
Ringjon viasz-kebled értem
Forogjunk együtt a hideg kövön
majd engedjünk gombot az ösztönön

Megtörténtek dolgaink, csak bennem
ültél éveket a sarokban szentem
Most váljék merev tested élő horizonttá,
gyulladjanak ócska lángok komoly karmazsinná

Hadd emésszen valami mássá, okossá
vagy mit tudom én, elmúlássá
Kérdezős kedved hajoljon másképp
mert mit érzek, csak árnykép

Valami badarsága csacska rímemnek
éjjel látom értelmét az éneknek
Te bennem többé ne dalolj
Menekülj! Most engedlek, pakolj!

Kövessétek őt babáim mind!
Példával jártak eleitek kint
a konyhában, ahol belőletek füst marad
Nyitva felejtem az ajtót, s lőn huzat...