Katt-Katt

Szemem a keresőben kutat. Nézem az értékeket, hogy minden stimmeljen. Állítanám is őket, de csak nem enged nekem. Túl világos, túl sötét, túl éles, zavaróan homályos. Küzdök nagyon. S jajj, a kompozíció... Távoli, közeli, beállított, spontán. Csak nem látom benne, amit szeretnék már nagyon, s már majdnem feladom. Várj! Inkább fel adom...
Ő beállítja, én csak megnyomom. S láss csodát, ujjam tökéleteset exponált! A kép olyan, amilyennek most lennie szabad. S nem, már nem akarom retusálni...