Nem leszek nesz a förtelemben
alázat görcse gyötör
Inkább sarokba térdelek le
szánakozzon minden ökör
Betéve un rám a vakolat
falnak fejelve ocsúdok
nincs többé reggeli parola
tudat alatt fordulok
Versem el nem porhad
tekintete inkább igéz
mintsem korholna ha holnap
újra írni kél
kedvem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése